Amikor először volt szükségem speciális étrendre 2015-ben, akkor még elképzelhetetlen volt számomra, hogy férjemmel együtt lépjünk az étrend változtatás útjára, hiszen onnantól, hogy a vetélésemet követő 5. hónapban újra várandós lettem, folyamatosan émelyegtem a sült hús illatától. Férjem számára azonban elképzelhetetlen volt a napi étkezése hús nélkül. Mindig megkóstoltattam vele az aktuális húshelyettesítő étket, hogy egy napig ne kelljen húst sütnöm neki, de azok nem arattak túl nagy sikert nála. 2015 és 2019 között mindkét várandósságomat vegetáriánusként (pontosabban peszkatáriánusként) vittem végig, tejtermékek és tojás fogyasztása mellett csak a halak húsát voltam képes megenni. Közben kipróbáltam a vegán és vegetáriánus étrendeket is a hús-, tej-, tojás,- elhagyásával, de ezek nem váltak be nálam és 2020-tól fokozatosan visszatértem a húsfogyasztáshoz. 

A 2023-as év azonban olyan változásokat hozott számunkra, melyek megviselték emésztőrendszerünket és férjemnek és nekem is emésztési problémáink lettek. Már nem volt kedvem főzni, és a feldolgozott ételektől nagyon nehéznek éreztem magam. Sajnos ez a nehéz érzés nálam több mint 10 kg felesleg fomájában is megmutatkozott. A puffadás és hasmenés állandósult és egyre fáradtabbnak éreztük magunkat. Új receptek keresésével igyekeztem újra kedvet kapni a főzéshez, amikor a szakácskönyvek lapozgatása közben újra a kezembe akadt Sebestyén Szilvia: „Makrobiotika – Az egészséges és harmonikus életért” című könyve. Akkor már körülbelül 4 éve állt érintetlenül a szakácskönyvek között a konyhánk polcán, de amikor kinyitottam megrohantak az örömteli étkezés emlékei, hogy mennyire könnyűnek is éreztem magam, amikor a makrobiotika irányelvei szerint étkeztem. Nagyon hamar lekerült a porondról minden egyéb szakácskönyv és belevetettem magam a makrobiotikus életvezetés tudományába, hiszen ez több, mint pusztán egy étrend. Idén már kéz a kézben indultunk el férjemmel a tiszta étkezés útján, és ahogy Hippokratész is mondta: „Táplálékod legyen az orvosságod, orvosság legyen táplálékod.” 

Mindenki tudja mégis kevesen gondolnak bele abba, hogy amit megeszünk, abból építjük fel a testünket. A napi energiánk 70%-át is a táplálkozásból nyerjük, ezért kardinális kérdés, hogy mivel tápláljuk testünket. Abban hiszek, hogy az egészséges és egészségtelen étkezés határvonala nem a növényi és állati eredetű élelmiszerek között húzódik meg, sokkal inkább a minőségen és a mennyiségen van a hangsúly. Hajlamosak vagyunk rossznak kikiáltani azokat, akik nem osztoznak a táplálkozási szokásaink etikai alapjaiban, de valójában mennyire figyelünk oda arra, hogy hogyan is érzi magát testünk az elfogyasztott ételtől? Testünket állítjuk bizonyos eszmék szolgálatába, ahelyett hogy meghallanánk jelzéseit, amikor ásványi anyag hiányát sóvárgással jelzi. Mikor kérdeztük meg magunktól utoljára, hogy amit megszokásból teszünk (pl. reflexszerű sózás), az ténylegesen szolgálja-e az egészségünket? Családunk étkezését igyekszem a makrobiotika alapelvei szerint alakítani, de a szélsőségek elkerülése végett mértékkel vagy alkalmanként fogyasztunk tejtermékeket, glutént és melegvérű állatok húsait is.

Egy izgalmas és leegyszerűsített étrend és életvitel megismerésére hívlak Téged, és az erről szóló sorozat éppen ezért az #ÉpTestben nevet kapta. Ebben a sorozatban szó lesz a makrobiotika kialakulásáról, vagy hogy milyen egy személyre szabott étrend, amikor évszak-, napszak-, foglalkozás-, életkor-, nem-, vagy az éghajlati tényezők szerint egyénre szabottan alakul az étrend. Azonban a kedvenc részem az adott évszaknak megfelelő könnyed receptek bemutatása. 

Ha neked is alkalmanként elnehezült érzésed van vagy csak szívesen kipróbálnál olyan ételeket, melyektől könnyebbnek érzed magad, hogy a mindennapi teendőidre több energiád maradjon, akkor tarts velem és induljunk együtt a 2024-es Új Évben egy könnyedséget adó étrend felfedezésére.

Jó utat mindannyiunknak Önmagunk felé. 🙂