...
makrobiotikával #éptestben

A tiltás mentes táplálkozás

2015-ben, a művi vetélésem után, a 40 napon túl elhúzódó vérzés egy, számomra addig ismeretlen altesti gyulladással zárult. Annak érdekében, hogy testem mihamarabb felépüljön a fertőzésből, nőgyógyászom azt javasolta, hogy mind a férjem, mind én, legalább egy hónapon át tartózkodjunk a finomított cukrok fogyasztásától. Amikor a cukorhelyettesítők nyomába eredtem, akkor ismertem meg a makrobiotika étrendjét, mely kiemelkedett a többi étrend közül, hiszen gyökerei az ókorig vezethetőek vissza. 

De hogyan is lettem a várandósságaim alatt peszkatáriánus, mely által a makrobiotika alternatívát mutatott a húsundorom ellensúlyozására?

Tarts velem!

Amikor először volt szükségem speciális étrendre 2015-ben, akkor még elképzelhetetlen volt számomra, hogy férjemmel együtt lépjünk az étrend változtatás útjára, hiszen onnantól, hogy a vetélésemet követő 5. hónapban újra várandós lettem, folyamatosan émelyegtem a sült hús illatától. Férjem számára azonban elképzelhetetlen volt a napi étkezése hús nélkül. Mindig megkóstoltattam vele az aktuális húshelyettesítő étket, hogy egy napig ne kelljen húst sütnöm neki, de azok nem arattak túl nagy sikert nála. 2015 és 2019 között mindkét várandósságomat vegetáriánusként (pontosabban peszkatáriánusként) vittem végig, tejtermékek és tojás fogyasztása mellett csak a halak húsát voltam képes megenni. Közben kipróbáltam a vegán és vegetáriánus étrendeket is a hús-, tej-, tojás,- elhagyásával, de ezek nem váltak be nálam és 2020-tól fokozatosan visszatértem a húsfogyasztáshoz. 

A 2023-as év azonban olyan változásokat hozott számunkra, melyek megviselték emésztőrendszerünket és férjemnek és nekem is emésztési problémáink lettek. Már nem volt kedvem főzni, és a feldolgozott ételektől nagyon nehéznek éreztem magam. Sajnos ez a nehéz érzés nálam több mint 10 kg felesleg fomájában is megmutatkozott. A puffadás és hasmenés állandósult és egyre fáradtabbnak éreztük magunkat. Új receptek keresésével igyekeztem újra kedvet kapni a főzéshez, amikor a szakácskönyvek lapozgatása közben újra a kezembe akadt Sebestyén Szilvia: „Makrobiotika – Az egészséges és harmonikus életért” című könyve. Akkor már körülbelül 4 éve állt érintetlenül a szakácskönyvek között a konyhánk polcán, de amikor kinyitottam megrohantak az örömteli étkezés emlékei, hogy mennyire könnyűnek is éreztem magam, amikor a makrobiotika irányelvei szerint étkeztem. Nagyon hamar lekerült a porondról minden egyéb szakácskönyv és belevetettem magam a makrobiotikus életvezetés tudományába, hiszen ez több, mint pusztán egy étrend. Idén már kéz a kézben indultunk el férjemmel a tiszta étkezés útján, és ahogy Hippokratész is mondta: „Táplálékod legyen az orvosságod, orvosság legyen táplálékod.” 

Mindenki tudja mégis kevesen gondolnak bele abba, hogy amit megeszünk, abból építjük fel a testünket. A napi energiánk 70%-át is a táplálkozásból nyerjük, ezért kardinális kérdés, hogy mivel tápláljuk testünket. Abban hiszek, hogy az egészséges és egészségtelen étkezés határvonala nem a növényi és állati eredetű élelmiszerek között húzódik meg, sokkal inkább a minőségen és a mennyiségen van a hangsúly. Hajlamosak vagyunk rossznak kikiáltani azokat, akik nem osztoznak a táplálkozási szokásaink etikai alapjaiban, de valójában mennyire figyelünk oda arra, hogy hogyan is érzi magát testünk az elfogyasztott ételtől? Testünket állítjuk bizonyos eszmék szolgálatába, ahelyett hogy meghallanánk jelzéseit, amikor ásványi anyag hiányát sóvárgással jelzi. Mikor kérdeztük meg magunktól utoljára, hogy amit megszokásból teszünk (pl. reflexszerű sózás), az ténylegesen szolgálja-e az egészségünket? Családunk étkezését igyekszem a makrobiotika alapelvei szerint alakítani, de a szélsőségek elkerülése végett mértékkel vagy alkalmanként fogyasztunk tejtermékeket, glutént és melegvérű állatok húsait is.

Egy izgalmas és leegyszerűsített étrend és életvitel megismerésére hívlak Téged, és az erről szóló sorozat éppen ezért az #ÉpTestben nevet kapta. Ebben a sorozatban szó lesz a makrobiotika kialakulásáról, vagy hogy milyen egy személyre szabott étrend, amikor évszak-, napszak-, foglalkozás-, életkor-, nem-, vagy az éghajlati tényezők szerint egyénre szabottan alakul az étrend. Azonban a kedvenc részem az adott évszaknak megfelelő könnyed receptek bemutatása. 

Ha neked is alkalmanként elnehezült érzésed van vagy csak szívesen kipróbálnál olyan ételeket, melyektől könnyebbnek érzed magad, hogy a mindennapi teendőidre több energiád maradjon, akkor tarts velem és induljunk együtt a 2024-es Új Évben egy könnyedséget adó étrend felfedezésére.

Jó utat mindannyiunknak Önmagunk felé. 🙂

itt tudod meghallgatni:

„Mielőtt meggyógyítasz valakit, kérdezd meg tőle, hogy hajlandó-e feladni azokat a dolgokat, amik beteggé tették.”

HIPPOKRATÉSZ
áttekintő

Alapanyagok

AZ ÉTREND 90%-A

Milyen alapanyag arányokból épül fel a makrobiotikus táplálkozás?

A makrobiotika alapelve az, hogy 90%-ban a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő növényeket fogyasszunk. Testünk számára az a természetes, amely környezetünkben megterem. Ezért lehet fontos nyáron a zöldségek savanyítása, gyümölcsök konzerválása, hogy télen is az éghajlatunknak megfelelő táplálékot fogyaszthassunk. Az étrend szerves részét képezi a szelídebb fűszerezés és a gyógyteák fogyasztása.

GABONAFÉLÉK ~50%

MEGŐRÖLVE, FŐZVE
- barna rizs, búza, hántolt árpa, köles, rozs, bulgur, kuszkusz, teljes kiörlésű liszt, tésztafélék, szejtán,
- kukorica, zab, hajdina, amaránt, quinoa, tortilla.

ZÖLDSÉGEK ~20 %

VÍZBEN FŐZVE, PÁROLVA, BLANSÍROZVA, PIRÍTVA, SAVANYÍTVA, DINSZTELVE
- sárgarépa, fehérrépa, petrezselyemzöld, jégcsapretek, sütőtök, csillagtök, karfiol, brokkoli, fejes káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta, kínai kel, fejes saláta, kelbimbó, piros retek, újhagyma, vörös hagyma, lila hagyma, póré hagyma, zsázsa,
- szárzeller, snidling, uborka, zöldbab, karalábé, csírák, cukkini, fokhagyma, zöldborsó, cékla, jégsaláta, burgonya, spenót, spárga, édesburgonya, zöld és pirospaprika, paradicsom, padlizsán.

HÜVELYESEK ~10%

- azuki bab, barna-, vörös-, fekete lencse; csicseriborsó,
- fehér gyöngybab, vesebab, tarkabab, fekete szójabab, mungóbab, sárga vagy zöld feles borsó, világos szójabab,
- humusz, szárított-, kemény-, lágy tofu, szójaszósz, miszó.

GYÜMÖLCSÖK ÉS MAGVAK ~10%

- Tápérték arányaiban a zöldségek a leghasznosabb rostforrásaink, melyeket kiegészíthetünk évszaknak és éghajlatnak megfelelő gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, szárított gyümölcsökkel, azaz aszalványokkal
- tengeri növények, algák.
- Alkalmanként rágcsálnivalóként érdemes lehet magféléket fogyasztani, enyhén sózva vagy sótlanul (napraforgómag, tökmag, szezámmag, dió, mogyoró, földimogyoró, diófélék, lenmag).

kiegészítő élelmiszerek

AZ ÉTREND 10%-A

Mivel az étrendben tulajdonképpen semmit sem tilt a makrobiotika, inkább egy tudatosabb táplálkozásra hívja fel a figyelmez. Az aktuális egészségi állapotunknak megfelelően bármit ehetünk-ihatunk, ha odafigyelünk testünk jelzéseire, amikor kibillent az egyensúlyi állapotból. A hosszú élet titka a mértékletesség, így tartsunk mértéket a nem tápláló ételek fogyasztásában is, melyek adott esetben beleférnek a kiegészítő ételek kategóriájába.

ÁLLATI EREDETŰ ÉTELEK

- hetente néhány alkalommal, fehér húsú halak, melyek zsírszegényebbek, mint vörös húsú társaik,
- érdemes lehet a meglévő húsfélék és tejtermékek fogyasztását lecsökkenteni

DESSZERTEK ÉS ROPOGTATNIVALÓK

Édességek készülhetnek természetesen édes ízű alapanyagokból, mint a sütőtök, alma, azuki bab, szárított gyümölcsök, puding, torta, sütemény, pite formájában.
- édesítéshez almalé, rizsszirup, juharszirup, árpamaláta, mazsola, gesztenye, szárított gyümölcsök (mazsola, datolya)
Gabonából készült puffasztott szeletek, gabonapelyhek.

áttekintő

Receptek évszakok szerint

Miért fontosak az évszak szerinti receptek? Miben különbözik egymástól egy melegítő vagy egy hűsítő hatású étel?
Miért fontos, hogy étrendünket a helyben termő növények alapozzák meg?
Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket, de legfőbbképp recepteket találtok az évszakokra kattintva.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

TAVASZ

A sarjadó növényekkel az energia felfelé irányul: télre tárolt gabonafélék, csírák, friss zöldek, vermelt gyökérzöldségek fogyasztása.

NYÁR

Hűtés nagy szerepet kap így a hűtő hatású árpa, kukorica, zöld levelű leveles zöldségek főzve és nyersen is, gyümölcsök a legideálisabbak.

ŐSZ

Az energia lefelé irányul: ősz színeiben pompázó gyökérzöldségek, melegítő hatású hajdina és zab, kicsit több zsiradékkal kerül előtérbe.

TÉL

A melegítő hatású ételek hővel és életerővel látják el szervezetünket: kerek gyökérzöldségek, savanyúságok, szárított növények és gyümölcsök.

makrobiotikaI ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI háttÉR

Felhasznált források

Az oldalon szereplő információkhoz az alábbi forrásokat hívtam segítségül.
Ha Te is szeretnél elmélyülni a makrobiotikában vagy a táplálkozástanban, akkor jó szívvel ajánlom a következő forrásokat:

1. Sebestyén Szilvia: Makrobiotika Az egészséges és harmonikus életért
2. Dr. Sági Mária – Sági István: Makrobiotikával egészségesen
3. Michio Kushi Rákmegelőző és gyógyító diéta /Az elismert orvosprofesszos világsikerű könyve
4. Szécsi (Marcz) Ari – Ételtől lélekig / Makrobiotika, avagy az öt elem szerinti táplálkozás, ételkészítés elmélete és fortélyai
5. Kövesdi Natália Nagyi és Nati szakácskönyve /A magyar makrobiotika kézikönyve
6. Kubányi Jolán, Prof. Dr. Figler Mária Dietetika a háziorvosi gyakorlatban
7. dr. Polyák Éva, Breitenbach Zita, Szekeresné Dr. Szabó Szilvia Klinikai és gyakorlati dietetika